DÉKÁNI ÉS TANSZÉKVEZETŐI NYILATKOZAT A JÁRMŰSZAKÉRTŐI MUNKÁRÓL

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Dr. Varga István, a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar dékánja és Prof. Dr. Palkovics László, a BME Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék vezetője közleménye.

Dr. Melegh Gábor a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának vezető oktatója, aki ezen tevékenységén kívül, igazságügyi szakértőként szakértői véleményt készített a médiában „Rezesova-ügy"-ként szereplő halálos baleset ügyében. Bár Dr. Melegh Gábor igazságügyi szakértői tevékenysége nem kötődik a BME tevékenységéhez, maga a szakértői tevékenység egyetemünknek és karunknak is az egyik fontos szakmai területe, fontosnak látjuk az ezzel kapcsolatos félreértések tisztázását. Sajnálatos ugyanis, hogy a sajtóban, és különösen az interneten a szakértői feladattal kapcsolatban sorozatosan téves, helytelenül idézett gondolatok jelennek meg, valamint az egyes, nem nevesített források által tévesen, tényként interpretált vélemények hangzanak el.

Az igazságügyi szakértő (akár orvos, mérnök stb.) a szakmájához tartozó tényeket értékeli, elemzi és azokról szakmai megállapításokat tesz, amely megállapítások egyik (de nem kizárólagos) részét képezik a bizonyítási eszközöknek. A rendelkezésre álló bizonyítékokat (köztük a szakértői véleményeket is) a bíróság egyenként és összességükben is értékeli, azokat a rendelkezésre álló adatokkal és egymással egybeveti, majd gondos mérlegelés és megfontolás után meghozza a döntését, hogy mely tényállításokat fogadja el bizonyítottnak, és melyeket nem. A szakértői számításokban nincs helye érzelmeknek, nemzeti és felekezeti hovatartozásnak. A mérnökszakértő és a gépjárműszakértő kizárólag a műszaki ismeretei talaján maradva, legjobb tudása szerint készítheti csak el a véleményét.

A műszaki szakértés rendkívül nehéz szakterület, hiszen már megtörtént eseményt kell limitált információk alapján utólag rekonstruálni és értékelni. Ez nagy tapasztalatot, tudást és bonyolult eszközrendszert igényel. A gépjárműszakértői véleményben vannak kétségtelenül értékelhető tények (pl. a jármű típusa, baleseti tömege), vannak reálisan és a szakma szabályainak megfelelő formában megválasztható adatok (pl. egy irányváltoztatás mértéke, oldalgyorsulás stb.) és vannak olyan adatok, amelyet a műszaki szakember más szakterület kutatásait, tudásanyagát is felhasználva és azzal a sajátját kiegészítve közösen értékelhet (pl. reakcióidő, személyi sérülés stb.). Ha valamely adat nem ismert vagy bizonytalan, azt a szakértőnek jeleznie kell. A bíróság pedig a lehetséges adatok között mérlegeléssel és megfelelő indoklással határozza meg azt, amelyet az ítélkezése során felhasznál.

Karunk oktatói – az egyetemtől akár független szakértői tevékenységük részeként – számos és kiemelt jelentőségű, gyakran az országhatáron túlmutató ügyben készítettek és készítenek szakértői véleményt, tanulmányokat, amelyek végezetül jogerős bírósági, gazdasági és politikai döntések alapjául szolgáltak, nemcsak a közúti, hanem más, a járműveket érintő területeken is (vasút, repülés). A szakértői tevékenység területén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Magyarországon és európai összehasonlításban is kiemelkedő intézmény. Ennek indoka, hogy ezen terület jelentőségét a BME már a ’70-es években felismerte, és azóta következetesen fejleszti mind az oktatási, mind a kutatási tevékenységét. Ez adja az alapját és az indokát annak, hogy oktatóink, kutatóink szakértőként – mind az igazságügyi szakértésben, mind a szakértők oktatásában, mind a szükséges rendszerek és megoldások kidolgozásában – kiemelkedő és meghatározó szerepet töltenek be.

A sajtóban megjelent azon semmivel alá nem támasztott feltételezéseket, amelyek szerint a BME megakadályozta volna akár más felsőoktatási intézményekben a szakértői képzések kialakítását, hasonló szakértői központok létrehozását, szakmai iskolák kialakulását határozottan visszautasítjuk. A BME az elmúlt időszakban a hazai járműmérnök képzés területén minden eszközzel támogatta és támogatja az újonnan alakuló járműves oktatási, kutatási központok szakmai fejlődését, az ehhez szükséges tudás átadást a továbbiakban is kiemelt feladatának tekinti.

(Prof. Dr. Palkovics László tanszékvezető, BME Gépjárművek és Járműgyártás Tanszék)                                      

(Dr. Varga István dékán, BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar)

Kapcsolat: kozld [at] mail [dot] bme [dot] hu